Na végre itt a nyár! Népszava Nyári Psziché

     Hét ágra süt a nap, zöldbe borultak a fák, bokrok, szekrényben landoltak a téli kabátok, pulóverek. Eltűntek a fűtésszámlák – egyelőre –, a szürkeséget felváltották a színek. Mintha egy kicsit vidámabbak, felszabadultabbak lennénk. Vagy csak nyári káprázat az egész? Esetleg létezik valamilyen tudományos magyarázat is arra, miért ez a változás.

     A fény, a meleg biológiai és lelki folyamatokat is beindít – mondja Menczel Zsuzsa pszichológus, a Semmelweis Egyetem (SE), Egészségtudományi Karának tanára. – A biológiai hatásokat egyebek mellett a tobozmirigy működése okozza, míg a lelki változásokat az egyhangú szürkeséget felváltó színek, a bezártságot felváltó szabadságérzés váltja ki. Gondoljunk csak bele, ősztől tavaszig a hűvös, nyirkos időben, amikor gyorsan sötétedik, az emberek többsége igyekszik minél előbb a négy fal közé. Sem ideje, sem kedve a társasági élethez, a kapcsolatépítéshez. A napsütés, a meleg azonban mindenkit kicsalogat a szabadba, a közterekre, nem fázunk, nem rohanunk haza, lehet barátkozni, beszélgetni. Talán kicsit nyugodtabbak is vagyunk, hiszen „nem hajt a tatár”, nem kell a meleg szobába sietnünk.

    A pszichológus szerint az is kedvezően befolyásolja a többség kedélyállapotát, hogy a hidegebb hónapokhoz képest sokkal kevesebb ruhadarabot kényszerülünk magunkra húzni és így a szó szoros értelmében is könnyebben mozgunk. Jóval több és kellemesebb ingerrel is találkozunk, hiszen míg télen kellemetlennek érezzük a hideg szelet, addig nyáron a hűvös szellő kifejezetten kellemes érzést kelt. Az érzékek is élesebbek nyáron, erősebben reagálnak az embert érő ingerekre. Az érzékek mellett az érzékiség is nagyobb szerephez jut, hiszen a lányok, fiúk sokkal többet mutatnak meg magukból és több lehetőség is adódik a találkozásokra.

     A napfény, a meleg többlet energiát is ad az embernek.  Ez növeli a mozgásigényt, dinamikusabban élik az életüket a legtöbben. A télen kicsit eltunyultak is hajlamosabbak belevágni valamilyen sportág, akár új, addig nem gyakorolt testedzésbe is. Nem elhanyagolható a szabadság érzése is. Az az érdekes, hogy nem csak az iskolába, gimnáziumba, vagy az egyetemekre járó diákok számára jelent szinte varázsütésre vakációs érzést a napsütés, a kék ég, de azok is tapasztalják magukban ezt a felszabadító élményt, akik már kinőttek az iskolapadból. Ez akkor is kiirthatatlanul befészkeli magát a lelkünkbe, ha amúgy még odébb a nyári szabadság ideje. A kikapcsolódás, a kötöttségek, a munkahelyünkön magunkra kényszerített fegyelem legalább ideiglenes feloldása csábító közelségbe kerül.

     Nyáron bizakodóbbak is vagyunk, könnyebben teremtünk új kapcsolatokat, abban reménykedve, hogy ez akár hosszú távra is szólhat – említi Menczel Zsuzsa. – Kinyílik a természet, mi is nyitottabbá válunk mások felé és ez megint csak ösztönzi a párkapcsolatok kibontakozását. Elismerem ugyanakkor, hogy gyakran előfordul az is, amire a „nyári szerelem” fogalmát használjuk, vagyis sok könnyű, valóban csak egy nyárra, vagy még rövidebb időre szóló „szerelem” ideje is a nyár, de hát embere válogatja, ki milyen tartós kapcsolatra képes. Mindenesetre ma már sokkal egyszerűbben bejárható a világ, tehát az sem jelenthet komoly akadályt, ha a fiatalok, vagy nem is olyan fiatalok nem egy országból valók.

     A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy sok egyéb mellett a színeknek is nagy a szerepük a lélek állapotának változásaiban. Télen nem csak a környezet vált fekete-fehérre, szürkére, de az öltözködés is meglehetősen egyhangú. Nyáron mindez megváltozik. A növények, a virágok, a gyümölcsök, a harsogó színek, az újrakezdés, az újjászületés lehetősége egyértelműen előnyösen hat a kedélyállapotunkra. Milyen más például egy kopár fa látványa, mint egy rózsaszín virágba borult cseresznyefáé. Nem véletlen, hogy Japánban a cseresznyefa virágzás valóságos nemzeti ünnep, családok, szerelmesek programja minden évben a cseresznyevirágzás megünneplése. Idén kisebb káoszt okozott, hogy talán a globális felmelegedés okozta időjárás változás miatt két héttel előbb borultak virágba ezek a fák a hagyományos időpontnál.

     Az ember lelkiállapotára kétségtelenül hatással vannak az illatok is. A virágok, a gyümölcsök illata kedvezően befolyásolja a lélek állapotát. Ezek az illatok az egészségérzést is sugallják. A gyümölcsök színe is erősíti ezt az érzést, különösen a piros bogyós gyümölcsök. A tudatunkban befészkeli magát az az érzés, hogy visszavonhatatlanul itt a nyár.

     Megjelennek a színek az öltözködésben is. Ezek szintén hatással vannak az ember pszichéjére. A piros szín az életnek is szimbóluma. A cseresznye, piros alma, apró bogyós gyümölcsök a gyermek várás, új élet, újra kezdés szimbóluma is, ahogy a tavasz és a nyár is. A zöldnek közismert a nyugtató hatása. Nem véletlen, hogy sok gyógy intézményben igyekeznek a falakat, de még az ápoló személyzet, az orvosok ruházatát is a zöld árnyalataiból összeállítani. A különböző színösszeállításokkal is el lehet érni bizonyos lelki beállítódást. Az égszínkék, ahogy a nevében is benne van, az eget, de a tengert, a végtelenséget, a békességet szimbolizálja, így nyugtató hatással bír a lélekre. A sárga, a nap színe, vidámságot, pozitív érzetet ébreszt. A sárgát egyébként sok otthonban a szobák tágasság érzetének növelésére, a fényhatás erősítésére is használják. A piros-sárga színkombináció dinamizálja az embert. Igaz, az ilyen színösszetételt azért általában nem szívesen nézzük hosszabb ideig.

     A pszichológia foglalkozik az évszakok változásának az emberi lélekre gyakorolt hatásával. Egyebek mellett az úgynevezett „téli depresszióval” is, amelyet a szakember szerint azért túlzás depressziónak nevezni, mert az igazinak nevezhető depressziónak jól körülírható kritériumai vannak.

     Inkább hangulatingadozásnak nevezném a téli kedélyhullámzást – mondja Menczel Zsuzsa. – Ilyenkor váltakozhat a lehangoltság, a vidámság, a semleges lelki állapot. A depresszióval ellentétben ez nem betegség.

     A nyárnak vannak persze hátrányai is, legalábbis bizonyos lelki nehézségekkel küzdő emberek, így az anorexia nervosábanés az úgynevezett izomdiszmorfiában szenvedők számára, akik elsősorban a testépítők közül kerülnek ki. Ugyancsak lelki problémákat okozhat a nyár az átlagosnál kövérebbek esetében is. Nem mindegy tehát, milyen önértékeléssel vág neki a nyárnak az ember.

     Az evés-, illetve testképzavarral küszködőre jellemző, hogy a legnagyobb hőségben is olyan hosszú ruhákban járnak, amely eltakarja a testüket - magyarázza a pszichológus. – Úgy érzik, nem néznek ki jól, nem megfelelő a testük, elégedetlenek vele. Nem szívesen mennek strandra, s ha mégsem tudják elkerülni, hogy kimenjenek, akkor nagyon rosszul, kellemetlenül érzik magukat. Számukra nehezen megélhető időszak az, ami másoknak a felszabadult öröm, a szabadságérzés forrása. Igaz, ezeknek a „szenvedéseknek” a túlsúlyos embereknél lehet motiváló erő is, hogy igyekezzenek megszabadulni felesleges kilóiktól. A testépítő szalonokban ilyenkor alaposan megnő a vendégek száma. Sokan ott próbálnak javítani az alakjukon.

     Segítségükre van, hogy nyáron, a nagy melegben a szervezet amúgy sem kívánja a nehéz, zsíros ételeket, inkább a salátára, zöldségekre, gyümölcsökre van kiéhezve.