Edzésfüggőség: ilyen az, amikor a sport mániává válik

Szinte minden irányból azt halljuk, hogy a sport egészséges, a legtöbb életmódváltó programban is erősen hangsúlyozzák a sport vagy mozgás fontosságát. A mozgásban gazdag életre inspirálnak magazinok, reklámok, barátok és ismerősök, és mindenki fontos eredményként és büszkén tekint arra, ha sikerül kiszállni a fotelből, és rávennie magát, hogy rendszeresen eddze a testét. Mi történik akkor, ha valaki átlépi a testedzésre szánt normálértéket és mániájává válik a sport? Hogyan lehet felismerni, ha függővé váltunk?

A mozgás igenis fontos!

Vitathatatlan, hogy a mozgás fontos része az életünknek, a főleg irodában ülő, számítógépen dolgozó emberek világát éljük, amiben könnyen el lehet lustulni, fel lehet szedni néhány kilót, amely ellensúlyozására sokan sportolni kezdenek. A motiváció adott, hiszen naponta botlunk bele olyan cikkekbe és reklámokba, amelyek azt hirdetik, mozogni jó és szükséges.

A mozgás javítja a kedélyállapotot, csökkentheti a depresszió kockázatát, stresszmentesít, javítja az erőnlétet, összességében egészséges, lelkileg, mentálisan és is jótékony hatással van az emberre, a szellemi teljesítőképességet is javíthatja – ezek a gyakran hangoztatott előnyök. Emellett a sportba fektetett munka és erő kihathat az életünk többi részére is, segíthet abban is, hogy további célokat tűzzünk ki magunk elé, és a sportban szerzett kitartással ezeket is elérjük.

Testedzésfüggőség

A testedzésfüggőség azt jelenti, hogy valaki túlzott mértékű sporttevékenységet folytat. A testedzésfüggőséghez vezető út egyszerű döntésekkel és célokkal indul: valaki elhatározza, hogy változtat az életmódján, egészségesebben fog élni, ezért sportolni kezd, vagy egyszerűen fogyni szeretne, ezért kezdi el edzeni a testét.

Majd elindul abba az irányba, hogy az edzések alá rendel minden más tevékenységet, megnő az edzései időtartama és gyakorisága, ezzel párhuzamosan egyre nehezebben talál alkalmat a pihenésre, majd a gondolatait is elsősorban az köti le, mikor és hogyan tud majd sportolni. Kevesebb időt szán a társas kapcsolataira annak érdekében, hogy többet sportolhasson, figyelmen kívül hagyja a túlterheltséget, az esetleges sérüléseket is.

Szinte észre sem veszi, és edzésfüggővé válik, ami hasonlóan működik, mint más szenvedélybetegségek.

Az odensei Dél-dániai Egyetem egyik kutatása mutatott rá arra, az edzésfüggőséget az jellemzi, hogy először megnő a napi sportaktivitás, majd a heti mozgásra fordított idő, míg végül az alany minden más tevékenységet az edzések alá rendel. A függők inkább egyénileg végezhető sportokat végeznek mint a futás vagy az edzőtermi erősítés.

A kutatásban azt is megnézték, milyen motivációval végzik a különféle sportokat a vizsgált személyek. Amíg a csapatsportokban, mint pl. a fociban az elsődleges motivációk között a versenyszellem megélése és a csapatjáték kedvelése szerepelt, addig az egyéni sportoknál inkább a testsúlyra való figyelem, a fizikai erőnlét fejlesztése és az egészségesebb élet iránti vágy álltak a középpontban.

Tünetek

A testedzésfüggőség nem keverendő össze a hivatalos sportolók életmódjával. A testedzésfüggőség felismerése nem könnyű feladat, az alábbi tünetegyüttessel írják le.

1. Rendszeresen túllépi a testedzésre tervezett időt, és nem tudja ezt kontrollálni.

2. Nem szán időt a pihenésre, az edzés utáni regenerálódásra, utóbbira akkor sem figyel, ha sérülései vannak.

3. Bűntudatot érez, amikor nem edz.

4. Rövid idő alatt, szinte egyik napról a másikra extrém módon megemeli az edzés intenzitását és idejét.

5. Ahhoz, hogy jó legyen a közérzete, egyre nagyobb dózisra, egyre nagyobb aktivitásra van szüksége, hasonlóan más függőségekhez, mint az alkohol vagy a szerencsejáték.

6. Ha nem edz, elvonási tünetei vannak, feszültté, idegessé válik.

7. Megemeli a dózist akkor is, amikor tudja, hogy ennek az egészségére ártalmas hatásai lehetnek, pl. sérüléshez vezethet.

8. Nehezen tudja kontrollálni az edzéseket, nem találja meg a helyes arányokat, mértéket, elveszíti a kontrollt.

9. Mentálisan is függővé válik, mindent az edzések alá rendel és igazít, extrémebb időpontokban is sportolni kezd, pl. éjszaka a pihenés rovására. A gondolatait erősen lekötik az edzéssel kapcsolatos teendők, folyamatosan ezzel kapcsolatban tervez és szervez, azaz amikor éppen nem sportol, akkor is a sport körül járnak a gondolatai.

10. Rövidebb és hosszabb távon is megváltoztatja a terveit és a céljait az edzések miatt, akár a tanulmányait vagy a munkáját is.

Az érintetteknél nehezen alakul ki a betegségtudat, ezért is nehéz felismerni. Ha viszont felismerjük, és nem tudjuk kezelni, akkor érdemes szakemberhez, pl. pszichológushoz fordulni, aki megfelelő terápiával tud segíteni az érintetteken.

Hogyan lehet kezelni a testedzésfüggőséget? – kérdeztem Menczel Zsuzsa pszichológust, a Fejben dől el. Sportpszichológia mindenkinek című könyv egyik szerzőjét.

„A testedzésfüggő a testi-lelki károsodások ellenére is folytatja a sportot, és az edzésekhez igazítja az életét, a barátokkal való találkozást, akár a családi nyaralást is úgy szervezi meg, hogy közben tudja folytatni az edzéstervét. Az érintetteknél nehezen alakul ki a betegségtudat, merthogy egy köztiszteletben álló függőség tulajdonképpen, mint a munkaalkoholizmus, ezért is nehéz felismerni. A kezelés megkezdésének első lépése tehát a felismerés. Ezt követően pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia és családterápia lehetnek a leghatékonyabb kezelési módok. Mivel feltételezhetjük, hogy a zavar hátterében egyéb gondok is fennállnak, így ezek kezelésére is figyelmet kell fordítani. Sokszor az derülhet ki számunkra, hogy maga a testedzésfüggőség egy tünet, mely téves megküzdési mechanizmusként is felfogható, esetleg a stresszkezelés egy formája is lehet. Hátterében pedig nem ritka a mindennapi nehézségek felhalmozódása, párkapcsolati problémák, vagy épp a kapcsolatok hiánya.”

Eredeti megjelenés itt: http://www.men.hu/edzesfuggoseg-ilyen-amikor-sport-maniava-valik/egeszse...