Stresszkezelés a mindennapokban

Amikor stresszről beszélünk, először magát a fogalmat érdemes értelmezni, hiszen lehet nem is beszélünk akkora problémáról, mint első pillantásra gondolnánk. A stressz önmagában egyfajta energia töltetet jelent, mely mobilizálja a szervezetünket, cselekvésre késztet. Selye János ennek mentén megkülönbözteti a jó – eustressz és a rossz – distressz állapotát. Az eustressz lényege, hogy olyan pozitív motivációnk van, mely kreatív cselekedetekre ösztönöz. Ez esetben a stressz mértéke nem haladja meg képességeinket, kezelni tudjuk, nem nő túl rajtunk. Ellenkező esetben, mikor azt érezzük, hogy összecsapnak a tennivalók a fejünk felett, olyan feladatot bízott ránk a főnökünk, a család, mely esetében úgy érezzük, nem vagyunk hatékonyak, cselekvő képesek, distresszel állunk szemben. Ez utóbbi, különösen hosszútávon megbetegítő hatással van egészségünkre. A nehézséget az okozza, hogy vagy képességeinket érezzük végesnek, vagy magát a tennivalók mennyiségét túl soknak, és mindezt már nem tudjuk kontroll alatt tartani. A kontroll elvesztésének érzése, a kiszolgáltatottság az egyik legnehezebben elfogadható helyzet a legtöbb ember számára.

Mit tehetünk mégis, hogy visszakerüljön az irányítás hozzánk? Ennek módját Lazarus a megküzdés, vagy coping fogalmával írta le. Véleménye szerint két fő stratégiát alkalmazhatunk, mely lehet probléma- vagy érzelmi fókuszú. Érzelem centrikus megküzdés esetén, igyekszünk elterelni gondolatainkat, aminek rengeteg módját ismerjük. Ilyen lehet az olvasás, zenehallgatás, filmnézés. Másoknak az segít, ha a barátaikkal megbeszélik a helyzetet, vagy püffölnek egy boxzsákot, elmennek futni, hogy kiszellőztessék a fejüket. Ismerünk negatív megoldási módokat ilyen például az alkohol, és/vagy drogfogyasztás, aminek igazi hátulütője, hogy ez esetben már nem csak az eredeti problémával kell megküzdeni, de a lehetséges szerfüggőség is beállhat a sorba.

A probléma fókuszú megküzdés, a helyzet megváltoztatását foglalja megába. Itt a személy félre teszi a negatív érzéseit, az önsajnálatot, a fáradtságot, a kényelmet, és a probléma gyökerét igyekszik megkeresni. Alternatív lehetőségeket gondol végig, és ezekből kiválasztja a számára legmegfelelőbb megoldást.

Úgy gondolom ez a két stratégia legszerencsésebb, ha egymásból következik. A negatív érzelmi töltet elengedésére a fent felsoroltak mellett jó alternatíva a sport. Tapasztalataim szerint, az alatt az egy-két óra alatt, amíg a mozgásra koncentrálunk, sikeresen elfordíthatjuk az agyunkat, a problémától. Ez által rengeteg kapacitásunk felszabadul, megnyugszunk, aktívan pihenünk. Ezt követően, frissen, új és pozitív energiával feltöltődve sokkal hatékonyabban tudunk koncentrálni a továbbiakban a feladat megoldására. Amennyiben a sportot választjuk, mint egészséges megküzdési mechanizmus, könnyebben beépíthetjük életünkbe az erősítés-nyújtás-regeneráció fogalmait, mely a stresszel való megküzdés alapját is képezik. Ha sikerül a feladatot, a stressz helyzetet kihívásként felfogni, ugyanúgy, mint az általunk kitűzött sport teljesítmény elérése, olyan feladattá válik, melynek sikeres teljesítése személyiségünk, és testi képességeink növekedését, sikerességünket fogja erősíteni.

 Érzelmi megküzdés:

 -beszélgetés a barátokkal, valmint egyéb közös időtöltés, pl. billiárd, kártyázás

-filmnézés, zenehallgatás, olvasás

- kirándulás a természetben

- kreatív tevékenységek, pl. kézimunka, dekopázs, barkácsolás, felnőtt színezők

 -sport, pl. boksz, futás, erősítés, úszás, kerékpár, foci, stb…

-regeneráció: alvás, pihenés, nyaralás

 

Probléma fókuszú megküzdés:

- alternatív lehetőségek felmérése

- új stratégiák kialakítása

- tapasztalt kollégák, családtagok véleményének kikérése

- átkeretezés, pl. a gyermekünk nem akaratos, csak hatékonyan próbál érvényesülni