Sport = egészség ?

   Jelen korunk egyik legégetőbb kérdése az egészségünk, és annak fenntartása. A 21. század életviteli trendjei megkövetelik a modern embertől, hogy az előtte álló feladatokban maximálisan, és tökéletesen teljesítsen. Ennek azonban ára van, az emberek élete egyre több stresszel telítődik. Mindehhez – közmegegyezés szerűen – egy igazán egészséges megküzdési mód a sport. A 90-es évektől kezdődően, látványosan növekszik az egészségtudatos emberek tábora, akik nem csak az orvos utasítására – a betegségek elkerülése miatt, de saját testi-lelki jóllétük érdekében is látogatják a fitness termeket. A harmadik évezred elejére megszületett a wellness, mely az emberek – ma még főleg – teljes testi kényeztetését tűzte ki céljául.

   Az új trendek, a médiából és a környezetünkből érkező elvárások leginkább a felnövekvő fiatalságra van befolyással. Számtalan kutatást ismerünk, melyek az idősebb korosztály rossz egészségügyi állapotáról ad tanúságot, annak ellenére, hogy rengeteg prevenciós program igyekszik hatást gyakorolni, illetve felhívni a figyelmet az egészséges életmódra. Ez gyakran hatástalan a megrögzött szokások, a változással szemben bezárkózó életvitel mellett. Továbbá azt is tudjuk, hogy az életkor előre haladtával a fizikai aktivitás drasztikusan lecsökken (Kopp és Kovács, 2006). Ezzel szemben az ifjúság éppen az a réteg, akik hatékonyan megszólíthatók. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő példa mutatása, így a sport esetében is.

     Jelenleg a társadalmi ideál a tökéletes testet tartja elfogadhatónak, a karcsú, egészséges, fiatalos megjelenést (Featherstone, 1982; Túry és Szabó, 2000). Ezt sugározza a tv, erről olvashatunk a magazinokban, ezt mutatják az óriás plakátok. Ezek az elvárások szükségletként jelennek meg a fiatalok számára, hiszen személyiségük részévé válik. A média több lehetőséget is kínál a megfelelőség eléréséhez, például a divatozást, fogyókúrát, a „super size” menüt, a plasztikai sebészetet és a sportolás különböző formáit. Mindegyik esetében a kulcs a fogyasztás, de mint láthatjuk ezek a jelenségek egymással ambivalens tényezők, amennyiben a vásárlás, bekebelezés szembe kerül a karcsú, önmagának megálljt parancsolni tudó ember képével. Habár fontos fejlemény, a fiatalok sportolásra buzdítása, ez csak akkor válik igazán hatékonnyá, ha a mozgás szeretete belsővé válik, személyes igénnyé, nem csak divatirányzattá (Pikó és Keresztes, 2007). A belsővé válás első lépése, a kisgyermeki megfigyelőkészség. Amennyiben azt látja, hogy szülei sportos, egészséges életmódot folytatnak, számára is ez lesz a természetes út. A következő lépés, az iskola, amelynek feladata lenne, hogy megszerettesse a mozgást a tanulókkal. Egy finn - magyar diákokat összehasonlító vizsgálatból azonban kiderül, hogy a magyar iskolák nem túl sikeresek e téren (Huszár és Bognár, 2006). Az iskolából kikerülve megszűnik a közvetlen befolyás a sportolásra, így már csak az egyes ember személyes döntése marad. 

     Az egészség iparággá válásának versenyébe új jelentkezők is beszálltak. Ilyenek a fitness/wellness központok, melyek újabb és újabb szolgáltatásokkal teszik vonzóbbá magukat, és ilyenek a gombamód szaporodó wellness szállodák, melyek az egészséges kényeztetés ígéretével várják a stresszel teli városi létben megfáradt vendégeket.

    A fizikai jóllét, valamint fejlődés, nem elképzelhető a lelki egészség megléte nélkül. A harmonikus életvitel elengedhetetlen feltétele e kettő egyensúlya, harmóniája. Magyarországon még gyermekcipőben jár a pszichológusok jelenléte a fitness/wellness területén. Ilyen irányú segítségre egyelőre csak a profi versenyzők körében van kereslet. Ez utóbbi tény azért is fontos, mivel egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a testedzésnek egészségkárosító következménye is lehet (pl. testedzésfüggőség, izomdiszmorfia).