free bootstrap template


Sportpszichológia a hétköznapokban  

2020.03.10

A sportpszichológiára a legtöbben ma még úgy tekintenek, mint ami csak az élportolók sajátja lehet. Ezzel szemben ahogy nő a tudatos hobbi sportolók száma, úgy változik a tudásunk is. Vagyis, rengeteget tanulhatunk a profik számára kifejlesztett tudásból. Sokkal több minden átültethető a hétköznapi mozgás világába, mint azt elsőre gondolnánk. 

De mivel is foglalkozik a sportpszichológia?

A pszichológia ezen ága alapvetően a sportolók teljesítmény fokozását tűzte ki célul. A sportpszichológia érdeklődési köre több irányból is megközelíthető. Ezek egyike az életkor. Eszerint foglalkozik gyerekekkel vagy felnőttekkel. Emellett, mivel nem egy buborékban élünk, nem csak a sportoló kora és személyisége lehet befolyásoló az eredményessége szempontjából, de a környezetét is figyelembe kell venni. Itt jön be a képbe az edzőkkel és a szülőkkel való kiemelten fontos kooperáció. Végül pedig nem csak egyének sportolnak, hanem csapatok is, így a sportpszichológia egy ága kifejezetten a csapatmunkával, az egyének közti hatékony kommunikációval is foglalkozik.

A teljesítményfejlesztésre leszűkíteni a területet persze vészes hanyagság lenne, hiszen a motiváció, stresszkezelés, koncentrációfejlesztés, figyelemösszpontosítás vagy a sérülések értelmezése hasonlókép fontos feladata a sportpszichológusnak.

És akkor mit tud profitálni mindebből a hétköznapok néma harcosa, a hobbisportoló?

Rengeteget!

Egyéni tanácsadásomon egyre több olyan elkötelezett sportolóval találkozom, aki bár nem élsportoló, a mozgás mégis fontos terület az életében. Ami fontos azt általában szeretnénk jól is csinálni, így engem az ehhez kötődő elakadások miatt szoktak megkeresni.

Ilyen lehet például a teljesítményszorongás azok számára, akik hobbi szinten vesznek részt versenyeken, pl. futó- v. triatlon versenyen, de megjelenik a megmérettetés lehetősége a fitnesz, funkcionális mozgásformák, mint pl. a crossfit területén is. Hogy miért szeretünk versenyezni, miért érezzük szükségét, az egy következő írás témája lesz.

Ha már valaki eljutott odáig, hogy sportol az egy remek kiindulás. Akár ebben az időszakban, akár az elszánás és tervezés szakában is szükség lehet a valós motivációk megtalálására. Hogy ne csak a felszínes elhatározásokat lássuk, mint, hogy le akarok fogyni, egészséges akarok lenni, mert ez többnyire túláltalánosítás. Ha sikerül ennél kicsit mélyebbre ásni, a kitartás is növekszik. Ez esetben fontos lehet a szempontváltás, például nem azt nézni, hogy mit akarok megváltoztatni magamban, értsd: kigyomlálni a rosszat, hanem hogyan leszek több a mozgás kultúrám fejlesztése nyomán.

Ahogy az élsportban, a hobbi szinten is nagyon fontos a mozgás stresszoldó hatása. Egy óra mozgás, nem csak a testet veszi igénybe, hanem a szellemet is. A kitartó koncentráció során a napi gondok lehalkulnak, így pihenőt adva agytekervényeinknek. Az aktív pihenő nem csak a nyugalom növelésében játszik szerepet, de egyben lehetőséget ad a kreatív gondolatok megjelenésének is.

Érdemes még kiemelni, hogy ha nem ismerünk egyéb hatékony stresszlevezető technikát, mint a sport, akkor a mozgás kényszeres vonássá is tud alakulni. Így hosszútávon érdemes e mögé is benézni, és megkeresni az idegeskedés gyökerét, és megoldani azt, nem csak elnyomni, különböző módokon. Ez azért is fontos, mert épp az ilyen kényszeressé váló testmozgás, a mai teljesítményorientált világban, egyfajta függőséggé válhat, ami épp a mozgás örömét veheti el, azt, ami a kezdetekben a cél volt.

Ebből a rövid összefoglalóból is látszik, hogy a sportpszichológia rengeteget tud segíteni a ”hétköznapi” sportolóknak is.

A későbbiekben több részterületre is ki fogok térni a sportpszichológián belül, ami tovább színesítheti ennek az izgalmas iránynak a palettáját.